Képeslapgyűjtemény

A Károlyi József Alapítvány a Cora áruház támogatásával megvásárolt egy 42 000 régi képeslapból álló gyűjteményt, mely műemlékeket, tájakat, városokat és történelmi helyszíneket ábrázolnak az 1920 előtti magyar területekről.
Mintegy 2 500 településről létezik egy nagy többlet képeslap. A városok és a történelmi helyszínek betűrendben vannak.

Ez a gyűjtemény számítógépes feldolgozás alatt áll, de kézzel át lehet őket nézni és másolatokat készíttetni róluk.
Ugyancsak lehetséges apróbb, tematikus kiállításokat rendezni belőlük, melyek aztán fénymásolhatóak, megtekinthetőek és kérésre másolat készíthető belőlük.

A gyűjteményhez kapcsolódó foglalkozások gyerekeknek:

• képeslapok az épített és természeti örökségről
• műemlékekben található oktatási intézmények régi képeslapokon keresztül
• műtárgyismertetés gyerekeknek

A leggyakoribb témák:

Magyarország, mely erős mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik, az európai országokhoz hasonlóan egy évszázad alatt igazi városiasodási forradalmon ment keresztül. A közlekedési eszközök radikális átalakulása magával hozta, városban és falun egyaránt az utak gyökeres változását, ahol a gyalogos egyre jelentéktelenebbé válik, s végül száműzik egy olyan helyre, ami egyre gyakrabban jelenik meg: a járdára. Az utcákról, sugárutakról, terekről, s más közlekedési csomópontokról készült nagyszámú képeslap remek eszköz ennek a fejlődésnek a nyomon követésére. Ha az épületek gyakran ugyanazok maradnak is, a városi és a vidéki tér más jellemzői – jelzőtáblák, kirakatok, stb. – nagyon gyorsan változnak, s a helyszínek arculatát is átalakítják.

A jelentős magyar kastélyok, melyek a 17. és a 19. század között épültek, jellegzetes módon képviselik azt a nyugati építészeti hatást, mely a török hódoltság után érintette az országot. Főleg olasz építészek, mint Martinelli és Donato Felice testvérek Erdélyben, franciák, mint Jean Nicolas Jadot Gödöllőn, vagy osztrákok, mint a bécsi Heinrich Koch Fehérvárcsurgón, akik a magyar építészekkel együttműködve a korszak jelentős épületeit létrehozták. A képeslapok nem csupán azt teszik számunkra, hogy leírást készíthessünk ezekről a kastélyokról építészeti sorrendjében, de azt is, hogy az évszázadok során bekövetkezett változásokat, illetve az esetlegesen elszenvedett rongálásokat figyelemmel kísérhessük.

A képeslap nem csupán tájakat mutat be, de történeteket is elmesél: mániákat, illetve régebbieket, dicsőséges elődöket vagy hétköznapibb nemzeti történelem fontos dátumainak, s a híres személyiségek ábrázolásai – Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos –, táplálják a nemzeti tudatot, s erősítik a hazafiságot. Az első Árpád-házi királyok epocha törökök elleni felszabadító háború, az 1848-as szabadságharc mind fontos események, melyekkel a nemzet azonosul. Másrészről viszont a képeslap az időszerű eseményekről is számot aminek kivételes tanúja egészen az ötvenes évekig. A nagyszabású rendezvényekről és megemlékezésekről, melyek a hozzájárulnak a nemzet és a hatalmon lévők ünnepléséhez, bőven állnak rendelkezésre képeslapok. De a hétköznapi jelentéktelennek tűnő pillanatképek akaratlanul készített tanúbizonyságokra is, ilyenek például a háború által az épületeken okozott károkról készített fényképek. Mindezek az anyagok elsődleges történelmi forrásokat képeznek.

Végül pedig a képeslap az, amelyek segítségével a mindennapi életet bemutató, valamint a magánemberekről készített fotók által elődeink ruházkodási szokásait ismerhetjük meg. Lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük mindazt életmódjukat, de azt is hogy hogyan álltak kamera elé: az objektív előtt testtartások, fotómozdulat, sőt, a múlt ezen pillanatfelvétel által tudatosítja bennünk a mindennapok valóságát. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a századelőt igazán lássuk, láthassuk.