Ha május, akkor íriszek...
Az írisz görög szó, jelentése: szivárvány. A nősziromfélék családjának egyik nemzetsége. Gyakran hasonlítják a szivárványhoz, mert virága sokféle színben ismert: lehet lila, kék, sárga, narancs, rózsaszín és vörös.
Irisz a görög mitológiában a szivárvány istennője, sőt az ókori görögök magát a szivárványt tartották az istennőnek. Ő vezeti a halottak lelkeit végső nyughelyükre, vagyis az Élüszioni kertekbe. Ez az oka, hogy régen (néhol még ma is) a görögök íriszeket ültettek a halott asszonyok sírjára. A görögöknél az “irisz”, azaz a szivárvány egyúttal az alvilág kapuja is, így válik a virág a halál és a gyász kifejezőjévé.
Az írisz kardliliom néven is ismert, ezzel függ össze a keresztény művészetben való megjelenése: kard vagy tőr formájú levele miatt a középkorban a Passióra és Mária hét fájdalmára utal: a Simeon által megjósolt („A Te lelekedet is tőr járja át”), a Mater Dolorosa (Fájdalmak Anyja) szívét átszúró karddal hozzák kapcsolatba. Svéd Szent Brigitta azért hasonlítja Máriát a kardliliomhoz, mert a virág levele úgy hasad ketté, mint a Szűz szíve fia halálakor. A keresztény szimbolikában az írisz a megváltottság öröme miatt a fény és megtisztulás, majd a termékenység, ill. a Szeplőtelen Fogantatás és Mária szüzességének jelképe lett.
Megosztás a közösségi oldalakon