Enteriőrök

Festetics-terem

Gróf Károlyi József Júlia nővére gróf Festetics Sándornak, a dégi kastély tulajdonosának a felesége volt és a rokonság révén gyakran megfordult a fehérvárcsurgói kastélyban, ezért kapta a nevét ez a helyiség a Festetics családról. A vitrinek között függő festmény Sándor gróf és Júlia grófné menyét, gróf Festetics Ernőnét ábrázolja, akivel a gróf amerikai emigrációja során ismerkedett meg, majd ő lett a harmadik felesége.



Velencei boudoir

A Festetics teremből nyílik az 1910-es átépítési kor modernizációs igényének megfelelő fürdő-öltöző „kabinet“. A kisméretű helyiség két részre tagolódik: a negyedgömbsüveggel lezárt térrész akantuszos fejezetes, tagozott lábazatos falpilléreken nyugvó félköríves hevederrel csatlakozik a síkmennyezetes előtér-részhez, melynek holkerpárkánya megegyezik a szomszédos terem párkányával. A teljes architektúra gipszrabicból készült. A helyiségben terrazzo padlóburkolat látható.
A Velencei boudoir függönyei és a párnáit bevonó, ezüst motívumokkal díszített  „gaufré“ zöld bársony a franciaországi Hope & Phillips kelmegyártó cég ajándéka. A mennyezetről lógó velencei üvegcsillár Angelica Károlyi családjának tulajdona.

Napóleon-szoba

Az 1910-es átépítéskor kialakított helyiség. A padozatban elhelyezett üvegfödém-darabkán át látható az eredeti klasszicista periódus lépcsőházának tagozott párkánya és okkeres-barnás színvilágú meanderes díszítőfestésének maradványa. Az architektúra gazdagságát jelzik az erőteljes, fogazott holkerpárkány, a mezőkeretelések, a sarokban gipszrabicból kialakított íves alaprajzú és lezárású, gipszkereteléses kályhafülke. A két homlokzati nyílászáró közül az egyik a középrizalithoz tartozik, ezért a homlokzati egység kialakítása miatt franciaerkély létrehozására volt szükség. Ennek korlátja megegyezik a kiugró íves épületrész körbefutó teraszának korlátjával.


Wenckheim-szoba

A legdíszesebben kialakított emeleti helyiség, gazdag gipszarchitektúrával. A fogazott holkerpárkány és a falakat tagoló gipszkeretelések az 1910-es átépítéskor készültek. Az egykor aranyozott mezőkeretelések sarkainál és felezőpontjaiban finomrajzolatú növényi ornamentika látható. A ferdén lemetszett déli falsarokban fehérmárvány kandalló készült, melynek építését finom kidolgozottsága, formavilága és feltolható vaslemezes tűztér-lezárási módja alapján az 1840-es évek építési periódusához köthetjük. Az öntöttvas kandallóbélés díszítése a földszinti előcsarnok kandallódíszítésével megegyező. A helyiség parkettaburkolatos, profilozott falábazattal. Ebben a szobában született 1920. augusztus 8-án gróf Károlyi István, a kastély utolsó magántulajdonosa. 



Grófnéi fürdő-öltöző kabinet

A 20. század elejére a komfortigény megváltozása szükségessé tette fürdőszoba kialakítását. A szomszédos keskeny helyiség átépítésével különleges hangulatú fürdő-öltöző „kabinetet“ hoztak létre. A helyiség harmadában gipszrabicból készült keresztboltozatos fülke látható, körben akantuszos fejezetes, tagozott lábazatos falpilléreken nyugvó félköríves hevederekkel. Az előtér-rész síkmennyezetes, tagozott holkerpárkánnyal. Az ajtóval szemközti falba félköríves alaprajzú és lezárású, gipszkereteléses falfülkét mélyítettek. A helyiségben terrazzo padlóburkolat készült. A helyiség sajátossága, hogy innen lehet a déli oldalszárny felső szintjén végigfutó oldalteraszra kijutni.



Vörös szalon

Ebben a teremben volt a Károlyi család „kis ebédlője“, amit akkor használtak, amikor családi körben kívántak étkezni és nem volt szükség a nagy díszebédlő igénybevételére. Ennek az öt nyílászáróval ellátott “átjáró” teremnek a részére Angelica grófné egy világos piros damaszt függönyt választott, az olasz Fadini Borghi kelmegyártó cég „Luce Rubino“ megnevezésű termékét.


Díszebédlő

A 19. századi lépcsőház elbontásával 1910-ben létrehozott helyiség. A klasszicista lépcsőház díszítőfestésének nyomai az emeleti helyiség padozatában üvegfödém alatt láthatók. A teremben készült a kastély legdíszesebb gipszarchitektúrája: a falakon tagozatos-kereteléses mezők textiltapétával, a mennyezetnél körben akantuszleveles konzolokkal és akantusz-sorral díszített holkerpárkánnyal. A homlokzati négy ablak a külső oldalon az eredeti klasszicista-forma szerint egyenes záródású, belül azonban tagozatos gipszrabic kávaképzéssel félköríves záródásúra alakították át. Az ajtókat és ablakokat egyaránt tagozott gipszkereteléssel és erőteljes szemöldökpárkánnyal hangsúlyozták. Parapetmagasságban  tagozatos betétes falábazat fut körbe. Archív fotók alapján készült az eredeti intarziás parketta hiteles rekonstrukciója: leveles-indás bordűrkereten belül, átlósan rakott kettős négyzetelemek, sarkaikon csillagmintával. A bordűrkeretben megjelenő sárgaréz rácsok a padozat alatt helyreállított egykori légfűtés téglából falazott légcsatornáinak befúvónyílásai.
Ebben a 48 fő elhelyezésére és kiszolgálására berendezett teremben tartotta a Károlyi család a nagy fogadásait, villásreggeleit. Vendégek voltak a többek között a királyi család tagjai, valamint (1920-ban) Horthy Miklós kormányzó. Az itt rendezett ünnepi vacsorákon vett részt későbben a család barátja, Zilahy Lajos író is, aki itt szerezte az Ararát c. híres regénye külön fejezetében leírt, az arisztokrácia életmódját idéző tapasztalatait.
Az eredeti színvilág tiszteletbentartása mellett Angelica grófné egy világos zöld „Bengalore“ vadselymet választott a függönyökre és a falakra, a kelmegyártó Nobilis francia cég és a Los Angeles-i Hungaria Nostra Alapítvány támogatásának köszönhetően.

Megosztás a közösségi oldalakon