HU 
EN 
FR 
DE 
„A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai fejlesztése” projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.
Ünnepélyes átadó
2023. augusztus 31-én került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében “A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély (GINOP-7.1.1-15-2016-00017) turisztikai célú fejlesztése” című projekt ünnepélyes átadójára.
A beruházás mérföldkő a kastély életében, hiszen az elkövetkezendő évben – hosszú évtizedek után – az egykori nagyistálló, valamint környezete is megújult, lehetőséget biztosítva ahhoz, hogy a térség egyik legimpozánsabb kastély-együttese teljes pompájában fogadja vendégeit és komplex turisztikai szolgáltatást nyújtson látogatóinak.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvény kapcsán megjelent cikk:
https://www.szekesfehervar.hu/atadtak-a-felujitott-uj-epuletresza-fehervarcsurgoi-karolyi-kastelyban
Alapkőletétel
2020. november 5-én, 11.00 órakor rendezték meg – a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében – a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynál az istállóépület felújításának kezdetét jelentő ünnepélyes alapkőletételt. „A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése” című projekt 1 500 000 000 Ft európai uniós (GINOP-7.1.1-15-2016-00017), valamint 394 490 000 Ft hazai forrásból valósul meg, összesen 1 894 490 000 forintos keretből.
A rendezvényen L. Simon László az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára ismertette a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram jelentőségét, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos bemutatta a kastély történetét és élményalapú kiállításait. Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője bemutatta a fejlesztés hatását a környék turizmusára, az ünnepségen Dr. Báger Gusztáv, a Károlyi József Alapítvány kuratóriumának elnöke és Dr. Simon László, a Fejér Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja pohárköszöntőt mondott. Az alapkövet a beszédet és köszöntőt tartó meghívottak helyezték el.
Fehérvárcsurgó_sajtóközlemény_20181003
Alapkőletétel a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése alkalmából:
Fehérvárcsurgó_alapkő_sajtóközlemény-20201105
Az ünnepélyes rendezvény kapcsán megjelent cikk.
Történeti áttekintés
Az építtető, Károlyi György a reformkor egyik legfontosabb szereplője volt, aki saját kötelességeiről így gondolkodott: „Ahol közszükséglet áll elő a magénérdeknek vagy csupán a kényelemnek félre kell vonulnia”. Gróf Széchényi Istvánnal és báró Wesselényi Miklóssal való barátsága a közös célokért való küzdelem során mélyült el. Eleinte Széchenyi, később Wesselényi terveit támogatta. 1830-ban Országgyűlési képviselővé választották. Részt vett a Pesti Kaszinó, a Tudományos Akadémia megalapításában, és a lóverseny hazai meghonosításában. Tudta, hogy a lóversenyzés nemcsak a társadalmi élet, hanem a gazdaság szempontjából is fontos, ezért 1826-ban megalapították a Pályafuttatási Társulatot, amelyet 1835-től Magyar Gazdasági Egyesületnek neveztek. A Széchényi fivérekkel és két bátyjával együtt kétezer arany tőkével létrehozta a „Széchényi-Károlyi” díjat, amely évente egy száz arany értékű serleget jelentett. Az 1838-as pesti árvíz idején evezősökkel csatlakozott Wesselényihez, az árvízi hajóshoz és körülbelül kétszáz ember lelt menedékre a Károlyi palotában. A forradalmi eseményekben is részt vett, ezért az osztrákok letartóztatták, majd 1849-ben szabadon engedték azzal a feltétellel, hogy csurgói kastélyát csak a kerületi hadiparancsnokság engedélyével hagyhatja el. De nemcsak a hazáját és a közügyeket szolgálta fáradhatatlanul. Rendszeresen látogatta a Pesti Német Színházat, és az 1832-ben megnyílt Pesti Magyar Színház alapítói és mecénásai közé tartozott. Pozsonyban vendégül látta Liszt Ferencet, Erkel Ferenc pedig zongorahangversenyt adott a tiszteletére és a Bánk Bán zongorakivonatának kottáját is neki ajánlotta.
Halála után a birtokot fia, Gyula örökölte, aki miniszterelnök volt 1931 és 1932 között. Igazi világutazóként apja álmát megvalósítva az Egyesült Államokba is eljutott. Az ő fiai voltak Károlyi József és Mihály. Károlyi Mihály az őszirózsás forradalom délutánján lett miniszterelnök 1918-ban, miután Tisza Istvánt meggyilkolták és két hónappal később pedig köztársasági elnök lett.
Károlyi György dédunokája, István volt a fehérvárcsurgói uradalom utolsó birtokosa. István a kultúra területén alkotott maradandót, hiszen húszévesen színházat alapított: 1940. november 29-én nyílt meg a Madách Színház Pünkösdi Andor vezetésével. A ’41-es őszi évad nyitóelőadása Pirandello IV. Henrik című darabja volt, Várkonyi Zoltánnal a főszerepben, akit a rendőrség beidézett a bemutató után azzal az indokkal, hogy alakítása a nácikat idéző asszociációkat ébresztett. Várkonyi Zoltán később Károlyi István fehérvárcsurgói birtokán bújkált a zsidóüldözések elől, akárcsak a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert.
A II. világháború után a kastély az állam tulajdonába került. 1946-ban üdülőhelyként, utána pedig nevelőotthonként működött egészen 1979-ig. Végül az addig Párizsban élő Károlyi György, 1984-ben létrehozta a Károlyi József Alapítványt, melynek fő célja volt a kastély felújítása. A szintén Párizsban élő Fejtő Ferenc a csurgói kastélynak ajándékozta a több, mint hatezer kötetes könyvtárát, valamint itt található Vajay Szabolcs történelmi, genealógiai és heraldikai művekből álló hagyatéka is.
A projekt tartalmának bemutatása
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély jelenleg a Magyar Állam tulajdonát képezi, vagyonkezelője a Fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. A Károlyi-kastély hasznosítója a Károlyi József Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány), mellyel a Vagyonkezelő az állami tulajdonos hozzájárulásával hosszú távú partnerséget alakított ki a kastély fenntartására. Az Alapítvány 1997-ben nyílt pályázaton nyerte el a Károlyi-kastély hasznosító partneri jogát, azóta a kastély kulturális és turisztikai üzemeltetését az Alapítvány végzi.
Az Alapítvány által kidolgozott, történelmi műemlék és környezet rehabilitáció egy olyan dinamikus, közérdeket szolgáló kulturális és turisztikai hasznosítási terv, amely már 1995-ben elnyerte az UNESCO által adományozott Kulturális Világörökség Évtizedének Emblémáját.
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély kulturális kínálatának bővítése a fejlesztés előtti időszakhoz képest szélesebb körű művelődési lehetőséget biztosít a látogatók számára a korhűen helyreállított épületekben berendezett helyiségek megismerése, illetve az interaktív attrakciók, valamint a kulturális programok látogatása által. Mindezen, új kínálat összességében hozzájárul a turisták művelődéséhez, kikapcsolódásához, illetve adott esetben életmódváltást is elősegíthet, valamint pozitív hatást gyakorol a turisták személyiségfejlődésére.
A fehérvárcsurgói kastély fejlesztésének célja olyan minőségi, komplex turisztikai termék kialakítása volt, amely összhangban a Kulturális Találkozó Központok Nemzetközi Kartájában foglaltakkal, a térség turisztikai vonzerejét jelentősen megnöveli, hozzájárulva a régió arculatának alakításához, ezáltal a régió markáns turisztikai fogadóhelyszínévé vált. Emellett cél volt, a kapcsolódás a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram komplex hálózatos fejlesztési kitűzéseihez, azaz a kastély attrakcióinak olyan irányú fejlesztése, hogy az egyes hálózatos együttműködéseknek köszönhetően a régió egészében olyan turisztikai elemek kihasználtságát erősítsük, mint például. az örökségturizmus, a zeneturizmus vagy a klasszikus művészettörténeti turizmus elemei.
A fejlesztésnek köszönhetően a Kastély-együttes felzárkozott a legjelentősebb magyar kastélyok mellé (Fertőd, Gödöllő, Keszthely) mint a magyar kastélyturizmus egyik legnemesebb építészeti/kertészeti/parképítő hagyományokkal rendelkező kastélya. Az elmúlt években a kastély és az alapítvány a francia kötődések révén a frankofon művelődéstörténet és kultúra magyarországi központjává vált. A további jövőkép kiemelt célja a helyszín szellemi kapacitására támaszkodva, európai és hazai háttértámogatással, a jövő generációinak mentorsága (építészet, kertépítészet, turizmus, gasztronómia, kultúra és nyelvoktatás).
Ezen felül a hasznosítási program az intézményi működéshez szükséges humánerőforrás-fejlesztéshez járul hozzá: munkahelyteremtéssel és komplex, széles szakmai együttműködést jelentő gyakornoki rendszer felépítésével. Továbbá hozzájárul a megvalósításban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások gazdasági működéséhez (pl. munkahelyteremtést biztosít). A fejlesztés során létrejött komplexum további vállalkozásoknak, beszállítóknak biztosít lehetőséget. Mindezek egyben hozzájárulnak a térségi gazdasági fejlődéshez.
A kastély jelenlegi attrakcióit és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat figyelembe véve a kastély által megcélzott piaci célcsoportok az alábbiak:
- Aktív cselekvőképes korú, keresettel rendelkező látogatók, a 25-65 éves korosztályból
- Tematikus programra érkező, céges csoportos vendégek, legyen szó tréngről, csapatépítésről, egyéb programról corporate partnerek, tömeges üdültetés, vagy tematikus üdültetés témában (vártúrák/bortúrák borutak menti szállások stb.)
- esküvőt szervező fiatal párok
- tour operatorok, utazási irodák, szintén tömeges üdültetés, tematikus üdültetés témához kapcsolódóan, 20 szobát lefedő csoportos utazások erejéig
- kulturális turisták és aktív pihenést előnyben részesítő kirándulók,
- rendezvényszervezők.
A projekt stratégiai irányítását a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., és a Károlyi József Alapítvány érintett vezetői közreműködésével működő projektcsapat biztosította.
Az operatív irányítást, a szervezetek feladatmegosztása szerint, a konzorciumvezető projektvezetőmenedzser (NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.), illetve a projektkoordinátor (Károlyi József Alapítvány) végzi.
A fejlesztés területein létrehozott eredményeket a megvalósítást követően a Kulturális Találkozó Központot is irányító Károlyi József Alapítvány fogja üzemeltetni, biztosítva az egész intézmény (kastélyegyüttes) hatékony, fenntartható és szakszerű működtetését.
A Fehérvárcsurgói Károlyi-kastély című projekt tervezésekor előzményként a pénzügyi fenntarthatóság elemzése is benyújtásra került, valamint a projekt kapcsán a CBA elemzés készítésének szükségességét mutatja, hogy a fejlesztés gazdaságilag valóban megalapozott, indokolt és rentábilis, valamint hozzájárul a nemzeti gazdaságfejlesztéshez és az EU regionális célkitűzéseinek megvalósításához. Ennek alátámasztásaként a Projekt főbb elért eredményei az alábbiakban kerülnek bemutatásra.
Építési/kivitelezési beavatkozások:
A fejlesztés központi eleme az egykori istálló és környezetének helyreállítása, melynek részei a zenetörténeti és kései családtörténeti interaktív kiállítások, a kastély és a kert történetének bemutatása. Ezen kívül kisebb fejlesztésre kerül sor a kastély főépületében, egy megújult korai (XIX. sz. előtti) családtörténeti kiállítás, egy gyerekfoglalkoztató és egy interaktív történelmi csapatjáték helyszínének kialakításával.
A kastély főépületében az 1. emeleten reprezentatív térsort alakítunk ki, továbbá a földszinti helyiségek egy részében a szobák rekonstrukciója valósul meg, történeti enteriőr berendezések kialakításával. A téglaboltozatos pince három helyiségében csapatépítő, játékos interaktív egység jön létre, amelyben helyet kap egy szimulációs golfjáték.
Az istálló épületben három térsor ad helyet kiállítási egységeknek. A fogadótérben alakítottuk ki a ruhatárat, a múzeumshopot és a botanikai témát átfogó kiállításrészt, továbbá kapcsolódik hozzá egy greenbox stúdió jelmezraktárral. A második egységben látható a család történetét interaktív módon bemutató kiállítás, amely kiegészül a Károlyi családhoz kötődő zenetörténeti, színházi, utazási témáknak és a Károlyi család tulajdonát képező kastélyok, paloták kapcsolódó témájának bemutatásával.. A harmadik egységben egy multifunkcionális termet alakítottunk ki, amely zenetörténeti kiállítóhelyként, filmvetítő helyiségként, koncert és rendezvényteremként kerül hasznosításra. A hátsókert felé vezető átjáróban lótörténeti bemutatóhely látható, az átjáróból nyíló helyiségben kapnak helyet a kerti játékelemek és a Palántázó mozgalom eszközei. Rendezvények, koncertek alkalmával a rendezvényteremhez tartozó közönségforgalmi kiszolgáló területek a kocsiáthajtóból (információs előcsarnok) közelíthetők meg, ahol ideiglenes büfé, kávézó és ruhatár is rendelkezésre fog állni. A kivitelezés során a megtörtént az épület statikai megerősítése, korábbi kazánépület és kémény bontása. A fűtés-hűtés biztosítására hőszivattyú került beépítésre. Megtörtént az istállóépület tetőfedése, valamint a fejlesztési terület parkettázása. Ezenkívül új nyílászárók kerültek kialakításra, kiépítésre kerültek a külső közművek. A munkálatok folyamatosan restaurátori felügyelettel zajlottak.
Turisztikai attrakció
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai fejlesztése c. projekt keretében megújult a Kastély történeti enteriőriei, új korhű, a Károlyi családhoz köthető műtárgyak beszerzésével, valamint a fejlesztés központi részébe, az Istálló épületben egy új, interaktív kiállítás létesült.
Kastély épület
A 19. század közepén Heinrich Koch bécsi építész tervei alapján Ybl Miklós kivitelezésében klasszicista stílusban emelt, s 1910 körül neobarokk stílusban átépített épület 1. emeletén a kastély fő attrakcióját képező reprezentatív térsor létrehozatalára kerül sor. A projekt időközbeni módosulása eredményeképpen továbbá a tetőtér egy része is „akcióterületté” vált. A manzárd teremben került végül kialakításra a csapatépítő helyszín, az interaktív Golf-szimulátorral.
Az egyes termek kialakítását a szakmai szempontok messzemenő figyelembevételével, a néhány ránk maradt archív fotón látható magas színvonalnak és igényességnek megfelelően, korabeli képi analógiák és a 19. század életviteléről való általános ismereteink alapján, eredeti Károlyi műtárgyak, közgyűjteményi kölcsönzések, műkereskedelemből történő vásárlások, kópiagyártás és restaurálás révén valósítottuk meg.
A rekonstrukció célja egy látványos, történeti atmoszférát sugalló térsor megteremtése, ahol a termek egy része kiállítótérként, másik része használati funkcióval került kialakításra, biztosítva az élményszerű tudásátadást és a hosszú távú fenntarthatóságot.
A történeti enteriőrként berendezett terek installációkat nem igényelnek, a látogathatóság kiscsoportos vezetés keretében fog történni, így az interaktivitás a fejlesztésben részt vevő egyéb épületrészekben fog koncentrálódni.
A történeti enteriőrök, valamint a csapatépítő helyszín mellett a Kastély épületben került kialakításra a történeti játszóház.
Istálló épület
A főbejáraton és az udvaron áthaladva, jobb oldalon kerül kialakításra a bejárat. Az épület északnyugati oldalának felét foglalja el a kiállítás első egysége („A”-jelű a Fogadótér). Jobbra a recepció – ruhatár – shop egységek kapnak helyet. Szemben található – az élménykertre nyíló ajtók mellett – a Kastélykertet bemutató Botanikai tematika. A ruhatár oldalfalán elhelyezett információs képernyőn kapnak tájékoztatást a látogatók az NKVP egyéb helyszíneiről. A recepcióval szemközt kerül elhelyezésre a Green box Stúdió, mögötte raktár. A fogadópult bal oldalánál vezet átjáró az északkeleti szárnyba („B”-jelű Családtörténeti kiállítás). A nagyméretű nyitókép után, az udvarra néző térsoron végig haladva találjuk az első tematikai egységet, a Károlyi család történetének bemutatás XIX. századtól napjainkig. Tovább haladva második egységként következik „A Károlyi család és a zene”. A hosszanti térsor végén lévő ajtón keresztül jutunk az épület délkeleti traktusának majd felét elfoglaló „Interaktív zenei egység”-be („C”-jelű téregység). A látogatói útvonal következő állomása az északkeleti traktus külső frontjának első helysége: „Károlyiak és a Színház”. Tovább haladva az utazások tematikai egység. Majd lezárásként a kárpátmedencei Károlyi kastélyokat bemutató térkép és a fehérvárcsurgói Károlyi kastély történetének bemutatása zárja a kiállítást.
Green box. Interaktív történeti montázs készítése. A jelentkező korhű jelmezekkel, kellékekkel beöltözve egy archív film terében jelenik meg. A róla készült filmből film, filmrészlet vagy kép – akár digitális effektekkel kiegészítve animált gif-ként – posztolható vagy elvihető. A film(ek) a helyszínen megnézhetők lesznek a monitoron, ebből a látogató kiválaszthatja a róla szóló hangulatképet, ill. ha van tárhely kapacitása, az egész filmet is áttöltheti. Maguk az alapfilmek letölthetőek lesznek a honlapról. 3 képzelt (akár igaz is lehet) idillikus hangulatú rövidfilm a (1) kastély parkjában játszódó családi piknikről, a (2) kastély zeneszalonjában játszódó kulturális kikapcsolódásról, a (3) kastélyban játszódó bálról. 3 napos két kamerás forgatás profi, 3×6 perces film “élet a kastélyban” címmel: 3 helyszín (kert, kastély belső). Minimum 8 fő szereplő, történeti jelmezekben, életkép (piknik, bál, játékszoba) bemutatása tervezett a greenboxban.
A kiállítás legfontosabb elemei:
- Nyitókép.
Nagyméretű installáció, középpontban a Károlyi címer. Mellette interaktív képernyőn bemutatva a családi címer elemei, heraldikai kiegészítésekkel.
- Családfa.
A családtörténet bemutatásának első állomása. Épített könnyűszerkezetes installációs falra kasírozott grafikai paneleken és interaktív kiegészítő képernyőkön, az egész kiállítási térsoron egységesen végifutó megjelenítési forma.
3.Családtörténet.
A kiállítási felületen (az olvasási iránynak megfelelően) balról-jobbra haladva, kronologikusan jelennek meg a történetet bemutató képek és a szövegek. A nyomtatott szövegben hivatkozott helyeken, a többlet információ posztamensre rögzített képernyőkön böngészhető tovább. Az installáció része a megfelelő helyeken kialakított filmhíradó részletek lejátszására szolgáló eszközök.
4.Károlyi György családja és a zene.
A tematikának megfelelően balról jobbra (olvasási iránynak megfelelően) jelenik meg a szöveges és képi tartalom. Az épület szerkezetének adottságait kihasználva, a használaton kívüli ajtófülkékbe interaktív zenei tartalom bemutatására szolgáló alkalmazások kerülnek.
5.Károlyi család és a színház.
Épített kiállítási szerkezeten jelenik meg a szöveges és képi tartalom. A többlet információ interaktív eszközökön böngészhető tovább. A jobb oldalon nagyméretű vetítővásznon választhat a látogató korabeli film bejátszások közül.
6.A Károlyiak utazásairól.
A tér középső részén hosszanti vitrinszekrényben kapnak helyet az utazások alkalmával vásárolt emléktárgyak. A javarészt kisméretű tárgyak szemléletesebb megjelenítését biztosítja az oldalfalon megjelenő interaktív alkalmazás. A látogató által kiválasztott tárgy jelenik meg körbe forgatva többszörös nagyításban. A vitrinnel szemközti falon Károlyi György utazásait bemutató tablók kerülnek.
7.A Károlyiak kastélyai és palotái.
A kiállítás befejező egysége a Kastélyokról szól. Balra térkép segítségével mutatjuk be a Károlyi család nevezetesebb kastélyait. Jobbra a fehérvárcsurgói kastély bemutatása látható, a történelem viharában megtépázott, majd szakszerű munkával felújított épületről. A középső részen drónkamerás és digitálisan modellezetett képek segítségével ismerheti meg a látogató az épület régi és mai formáját. Az ablak előtt, erre a célra épített elemre szerelt érintőképernyős készülék segítségével a látogató drónfelvételeket indíthat el a projektoron, melyek a csurgói kastélyt mutatják be mai, felújított formájában. A videókba ágyazva korabeli metszetek is megjelennek, melyek eredeti formájában ábrázolják a kastélyépületet, így az összevethető a jelenlegi állapottal. A korabeli metszetek 3D számítógépes grafikai effektek segítségével kapcsolódnak a drónfelvételekhez: a kamera a metszeteket alkotó művész szemszögét is felveszi.
A projekt megvalósítása az alábbi kereteken belül, illetve elvárt, számszerűsíthető eredményekkel valósult meg:
- A projekt támogatási összköltsége: 1 500 000 000
- A projekt megvalósítási időszaka: 2017.04.12 – 2023.08.31.
- A vállalt látogatószám növekmény: 28.302.
A fejlesztés központi eleme az egykori istálló és környezetének helyreállítása, melynek részei a zenetörténeti és kései családtörténeti interaktív kiállítások, a kastély és a kert történetének bemutatása. Ezen kívül kisebb fejlesztésre kerül sor a kastély főépületében, egy megújult korai (XIX. sz. előtti) családtörténeti kiállítás, egy gyerekfoglalkoztató és egy interaktív történelmi csapatjáték helyszínének kialakításával.
A kastély főépületében az 1. emeleten reprezentatív térsort alakítunk ki, továbbá a földszinti helyiségek egy részében a szobák rekonstrukciója valósul meg, történeti enteriőr berendezések kialakításával. A téglaboltozatos pince három helyiségében csapatépítő, játékos interaktív egység jön létre, amelyben helyet kap egy szimulációs golfjáték.
Az istálló épületben három térsor ad helyet kiállítási egységeknek. A fogadótérben alakítottuk ki a ruhatárat, a múzeumshopot és a botanikai témát átfogó kiállításrészt, továbbá kapcsolódik hozzá egy greenbox stúdió jelmezraktárral. A második egységben látható a család történetét interaktív módon bemutató kiállítás, amely kiegészül a Károlyi családhoz kötődő zenetörténeti, színházi, utazási témáknak és a Károlyi család tulajdonát képező kastélyok, paloták kapcsolódó témájának bemutatásával.. A harmadik egységben egy multifunkcionális termet alakítottunk ki, amely zenetörténeti kiállítóhelyként, filmvetítő helyiségként, koncert és rendezvényteremként kerül hasznosításra. A hátsókert felé vezető átjáróban lótörténeti bemutatóhely látható, az átjáróból nyíló helyiségben kapnak helyet a kerti játékelemek és a Palántázó mozgalom eszközei. Rendezvények, koncertek alkalmával a rendezvényteremhez tartozó közönségforgalmi kiszolgáló területek a kocsiáthajtóból (információs előcsarnok) közelíthetők meg, ahol ideiglenes büfé, kávézó és ruhatár is rendelkezésre fog állni. A kivitelezés során a megtörtént az épület statikai megerősítése, korábbi kazánépület és kémény bontása. A fűtés-hűtés biztosítására hőszivattyú került beépítésre. Megtörtént az istállóépület tetőfedése, valamint a fejlesztési terület parkettázása. Ezenkívül új nyílászárók kerültek kialakításra, kiépítésre kerültek a külső közművek. A munkálatok folyamatosan restaurátori felügyelettel zajlottak.
Létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatás bemutatása
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély turisztikai fejlesztése c. projekt keretében megújult a Kastély történeti enteriőriei, új korhű, a Károlyi családhoz köthető műtárgyak beszerzésével, valamint a fejlesztés központi részébe, az Istálló épületben egy új, interaktív kiállítás létesült.
Kastély épület
A 19. század közepén Heinrich Koch bécsi építész tervei alapján Ybl Miklós kivitelezésében klasszicista stílusban emelt, s 1910 körül neobarokk stílusban átépített épület 1. emeletén a kastély fő attrakcióját képező reprezentatív térsor létrehozatalára kerül sor. A projekt időközbeni módosulása eredményeképpen továbbá a tetőtér egy része is „akcióterületté” vált. A manzárd teremben került végül kialakításra a csapatépítő helyszín, az interaktív Golf-szimulátorral.
Az egyes termek kialakítását a szakmai szempontok messzemenő figyelembevételével, a néhány ránk maradt archív fotón látható magas színvonalnak és igényességnek megfelelően, korabeli képi analógiák és a 19. század életviteléről való általános ismereteink alapján, eredeti Károlyi műtárgyak, közgyűjteményi kölcsönzések, műkereskedelemből történő vásárlások, kópiagyártás és restaurálás révén valósítottuk meg.
A rekonstrukció célja egy látványos, történeti atmoszférát sugalló térsor megteremtése, ahol a termek egy része kiállítótérként, másik része használati funkcióval került kialakításra, biztosítva az élményszerű tudásátadást és a hosszú távú fenntarthatóságot.
A történeti enteriőrként berendezett terek installációkat nem igényelnek, a látogathatóság kiscsoportos vezetés keretében fog történni, így az interaktivitás a fejlesztésben részt vevő egyéb épületrészekben fog koncentrálódni.
A történeti enteriőrök, valamint a csapatépítő helyszín mellett a Kastély épületben került kialakításra a történeti játszóház.
Istálló épület
A főbejáraton és az udvaron áthaladva, jobb oldalon kerül kialakításra a bejárat. Az épület északnyugati oldalának felét foglalja el a kiállítás első egysége („A”-jelű a Fogadótér). Jobbra a recepció – ruhatár – shop egységek kapnak helyet. Szemben található – az élménykertre nyíló ajtók mellett – a Kastélykertet bemutató Botanikai tematika. A ruhatár oldalfalán elhelyezett információs képernyőn kapnak tájékoztatást a látogatók az NKVP egyéb helyszíneiről. A recepcióval szemközt kerül elhelyezésre a Green box Stúdió, mögötte raktár. A fogadópult bal oldalánál vezet átjáró az északkeleti szárnyba („B”-jelű Családtörténeti kiállítás). A nagyméretű nyitókép után, az udvarra néző térsoron végig haladva találjuk az első tematikai egységet, a Károlyi család történetének bemutatás XIX. századtól napjainkig. Tovább haladva második egységként következik „A Károlyi család és a zene”. A hosszanti térsor végén lévő ajtón keresztül jutunk az épület délkeleti traktusának majd felét elfoglaló „Interaktív zenei egység”-be („C”-jelű téregység). A látogatói útvonal következő állomása az északkeleti traktus külső frontjának első helysége: „Károlyiak és a Színház”. Tovább haladva az utazások tematikai egység. Majd lezárásként a kárpátmedencei Károlyi kastélyokat bemutató térkép és a fehérvárcsurgói Károlyi kastély történetének bemutatása zárja a kiállítást.
Green box. Interaktív történeti montázs készítése. A jelentkező korhű jelmezekkel, kellékekkel beöltözve egy archív film terében jelenik meg. A róla készült filmből film, filmrészlet vagy kép – akár digitális effektekkel kiegészítve animált gif-ként – posztolható vagy elvihető. A film(ek) a helyszínen megnézhetők lesznek a monitoron, ebből a látogató kiválaszthatja a róla szóló hangulatképet, ill. ha van tárhely kapacitása, az egész filmet is áttöltheti. Maguk az alapfilmek letölthetőek lesznek a honlapról. 3 képzelt (akár igaz is lehet) idillikus hangulatú rövidfilm a (1) kastély parkjában játszódó családi piknikről, a (2) kastély zeneszalonjában játszódó kulturális kikapcsolódásról, a (3) kastélyban játszódó bálról. 3 napos két kamerás forgatás profi, 3×6 perces film “élet a kastélyban” címmel: 3 helyszín (kert, kastély belső). Minimum 8 fő szereplő, történeti jelmezekben, életkép (piknik, bál, játékszoba) bemutatása tervezett a greenboxban.
A kiállítás legfontosabb elemei:
1.Nyitókép.
Nagyméretű installáció, középpontban a Károlyi címer. Mellette interaktív képernyőn bemutatva a családi címer elemei, heraldikai kiegészítésekkel.
2.Családfa.
A családtörténet bemutatásának első állomása. Épített könnyűszerkezetes installációs falra kasírozott grafikai paneleken és interaktív kiegészítő képernyőkön, az egész kiállítási térsoron egységesen végifutó megjelenítési forma.
3.Családtörténet.
A kiállítási felületen (az olvasási iránynak megfelelően) balról-jobbra haladva, kronologikusan jelennek meg a történetet bemutató képek és a szövegek. A nyomtatott szövegben hivatkozott helyeken, a többlet információ posztamensre rögzített képernyőkön böngészhető tovább. Az installáció része a megfelelő helyeken kialakított filmhíradó részletek lejátszására szolgáló eszközök.
4.Károlyi György családja és a zene.
A tematikának megfelelően balról jobbra (olvasási iránynak megfelelően) jelenik meg a szöveges és képi tartalom. Az épület szerkezetének adottságait kihasználva, a használaton kívüli ajtófülkékbe interaktív zenei tartalom bemutatására szolgáló alkalmazások kerülnek.
5.Károlyi család és a színház.
Épített kiállítási szerkezeten jelenik meg a szöveges és képi tartalom. A többlet információ interaktív eszközökön böngészhető tovább. A jobb oldalon nagyméretű vetítővásznon választhat a látogató korabeli film bejátszások közül.
6.A Károlyiak utazásairól.
A tér középső részén hosszanti vitrinszekrényben kapnak helyet az utazások alkalmával vásárolt emléktárgyak. A javarészt kisméretű tárgyak szemléletesebb megjelenítését biztosítja az oldalfalon megjelenő interaktív alkalmazás. A látogató által kiválasztott tárgy jelenik meg körbe forgatva többszörös nagyításban. A vitrinnel szemközti falon Károlyi György utazásait bemutató tablók kerülnek.
7.A Károlyiak kastélyai és palotái.
A kiállítás befejező egysége a Kastélyokról szól. Balra térkép segítségével mutatjuk be a Károlyi család nevezetesebb kastélyait. Jobbra a fehérvárcsurgói kastély bemutatása látható, a történelem viharában megtépázott, majd szakszerű munkával felújított épületről. A középső részen drónkamerás és digitálisan modellezetett képek segítségével ismerheti meg a látogató az épület régi és mai formáját. Az ablak előtt, erre a célra épített elemre szerelt érintőképernyős készülék segítségével a látogató drónfelvételeket indíthat el a projektoron, melyek a csurgói kastélyt mutatják be mai, felújított formájában. A videókba ágyazva korabeli metszetek is megjelennek, melyek eredeti formájában ábrázolják a kastélyépületet, így az összevethető a jelenlegi állapottal. A korabeli metszetek 3D számítógépes grafikai effektek segítségével kapcsolódnak a drónfelvételekhez: a kamera a metszeteket alkotó művész szemszögét is felveszi.
A kockázatkezelési stratégia általános alapelve szerint az egyes kockázatokkal szemben az alábbi három módon lehetséges fellépni:
- Kockázat elkerülése: a kockázat lehetséges okainak feltárásával valósítható meg, amely oly módon kerül beépítésre, hogy azok az adott kockázat előfordulását gátolják.
- Kockázat csökkentése: a tevékenység a kockázat bekövetkezési valószínűségének csökkentésére irányul, mégpedig annak következményeinek vizsgálatával, és hatásuk csökkentésével.
- Tartalékterv (vészhelyzeti terv) készítése: az egyes kockázatok bekövetkezése esetén alkalmazandó lépések összegyűjtése.
A fenti kockázat-tervezési tevékenység dokumentációjaként került elkészítésre jelen kockázatkezelési terv. A kockázatkezelési tervben az elemzés során feltárt információkat kiegészülnek a kockázatokhoz rendelt intézkedésekkel, valamint az őket kiváltó triggerek (vészjelzők) leírásával.