Fedezze fel a Károlyi-kastélyt

A KASTÉLY MAI ÁLLAPOTA

A kastély mai állapota az 1910-es átalakításokat tükrözi, amikor gróf Károlyi József átfogó korszerűsítést kezdeményezett, amely kialakította jelenlegi arculatát. A munkálatok a modern kényelmet és az építészeti újításokat ötvözték azzal a törekvéssel, hogy a kastély egyszerre legyen családi otthon és reprezentatív rezidencia.
A Károlyi Kastély belső terei a magyar főnemesség életformájáról tanúskodnak, amely a Monarchia 1918-as bukása után is fennmaradt, és csak a második világháborút követően szűnt meg végleg.

A SZAKRÁLIS TÉR

A kápolna őrzi Anton Zallinger, Franz Anton Maulbertsch tanítványa által 1782-ben festett jelentős Kálváriáját, amelyet a háború utáni államosításokat követően a Szépművészeti Múzeumban őriztek, majd visszaszolgáltattak. A kápolna a vallásnak az arisztokrata családok életében betöltött központi szerepéről tanúskodik.
A család visszatérése után 1998-ban ez volt az első helyreállított tér. Újraszentelése óta liturgiáknak, lelkigyakorlatoknak, esküvőknek és komolyzenei koncerteknek ad otthont.

A VENDÉGLÁTÁS MŰVÉSZETE

A nagy szalon, vagyis a bálterem, széles teraszra és a parkra nyílik. Itt fogadta a Károlyi család vendégeit és rendezte nagy fogadásait. Zilahy Lajos író, a család barátja, többször tartózkodott a kastélyban, és a Dukay család című regényéhez ebből az arisztokrata világból merített ihletet.
Az 1850-es években épült öntöttvas terasz, az úgynevezett „csipketerasz”, a kastély egyik jellegzetes eleme. Kilátást nyújt az angolparkra, valamint az alatta elterülő tóra és gloriettre.

Bár a park a birtok kezdeteire nyúlik vissza, mai arculatát János Hein tájépítész alakította ki az 1910-es években. A kastély körül francia stílusú díszkert húzódik, amelyet angol tájképi tisztások és sziklakertek egészítenek ki.
Az erdős területet sétára alkalmas ösvények hálózzák be. A park ma 50 hektáron terül el. 2024-ben egy 2 km hosszú dendrológiai tanösvény készült, amely valamennyi kontinensről származó 300 új növényfajt mutat be.
További információért kattintson ide.

A díszebédlő adott helyet a nagy hivatalos vacsoráknak. Itt fogadták többek között Horthy Miklós kormányzót 1919 végén. A zeneszalon a zene kiemelt szerepére emlékeztet, amelyet ez a művészet a nagy arisztokrata rezidenciákban betöltött. Itt rendszeresen rendeztek kamarazenei koncerteket: ez a hagyomány ma is folytatódik a kastély gazdag zenei programján keresztül.
A kiállított zongora a kastély helyreállítását vezető építész ajándéka; ezen játszott a francia–magyar zongoraművész, Cziffra György.

KORMÁNYZÁS

A Főispán-terem gróf Károlyi József közéleti szerepére emlékeztet, aki 1917 és 1921 között Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja volt.
A Habsburgok híveként támogatta a monarchia visszaállítását, amelyet az ország stabilitása és gazdagsága zálogának tekintett, miközben egy haladóbb szociálpolitikát is képviselt. IV. Károly király visszaállítására tett kísérletek kudarca után lemondott tisztségeiről. Később legitimista programmal országgyűlési képviselővé választották, élete végén a legitimista párt vezetője volt.

MINDENNAPI ÉLET

A nagy fogadások mögött visszafogottabb családi élet zajlott.
A vörös szalon ebédlőként szolgált, amikor a család nem fogadott vendégeket, míg a mellette lévő kék szalon szintén a szűkebb családi kör használatára szolgált.
A mai biliárdterem egykor Daisy Wenckheim, Károlyi József feleségének budoárja volt. A második világháború alatt a család itt gyűlt össze, hogy titokban hallgassa a BBC adásait.

Egy elegáns kis falépcső vezet az emeletre. A természetes fényt az épület belsejébe engedő üvegtetővel fedett lépcső Ybl Miklós építészeti újítása volt, aki később a magyar építészet egyik legnagyobb alakjává, egyben a család építészévé vált. Fehérvárcsurgón kezdte pályafutását Heinrich Koch irányítása alatt.
Ybl később megtervezte a budapesti Operaházat, a Szent István-bazilika helyreállítását, a Duna-parti Várkert Bazárt, valamint a vámházpalotát, a mai Corvinus Egyetem épületét.

Az emeleten található magánlakosztályok az utolsó lakók több személyes tárgyát őrzik. Daisy Wenckheim szobájában született 1920-ban Károlyi István. Írógépe, néhány személyes tárgya, a száműzetésből megőrzött bőröndök és egy Marokkóból hozott puff a család 20. századi hányattatott sorsát idézik fel.

CSALÁDOK ÉS ÖRÖKSÉGEK

A Napóleon-szoba, amely nevét empire stílusú bútorairól kapta, a Károlyi család történelem iránti érdeklődését idézi. Itt látható többek között Károlyi Sándor és Barkóczy Krisztina 1712-ben készült, kivételes festett családfája. Az ilyen alkotások a magyar főnemesi családok számára egyaránt szolgálták az emlékezet megőrzését és a családi rang kifejezését.

A Festetics-terem, ahol egymást követik az ősök portréi, a magyar főnemesi családokat összekötő szövetségeket idézi fel, amelyekben a házasságok tartós politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokat pecsételtek meg. Az egykori vendégszoba a Károlyi család Esterházy, Batthyány, Zichy, Pallavicini, Pálffy, Festetics, Andrássy és Széchenyi családokkal kötött házasságait mutatja be, amelyek a Magyar Királyság elitjéhez tartoztak.

Az egykori fürdőszobából kialakított velencei budoár ma Velencét ábrázoló rajzok és akvarellek otthona. Az alkotások Suzanne Eisendieck és Dietz Edzard Párizsban élő német posztimpresszionista festők, Angelica Károlyi szüleinek művei.

Jelenlétük Fehérvárcsurgón szimbolikus jelentést kap: Angelica Károlyi férje, Károlyi György oldalán végzett szerepvállalását idézi a kastély helyreállításában, különösen a belső terek művészi megújításában.

A TUDÁS HELYE

A kastély központjában álló ovális könyvtár kétségkívül az egyik leglátványosabb terem. Az 1910-es évek átépítései során épült, vékony vasbeton héjszerkezete korának kivételes műszaki újítása volt. A könyvespolcok között rejtett ajtó csigalépcsőhöz vezet, amely a felső galériára nyílik.

Egykor több ezer magyar, német, francia és angol nyelvű kötetet őriztek itt. A nagy arisztokrata rezidenciákban a könyvtár a tudás és a világ felé való nyitottság helye volt.

A második világháború végén a szovjet katonák az ablakokon át kihajigálták a könyveket, majd felgyújtották őket. A helyreállított könyvtár ma Vajay Szabolcs világhírű történész európai genealógiai és heraldikai gyűjteményének ad otthont. A dokumentációs központ többi része a kastély északi pavilonjában található.

MŰGYŰJTÉS

A Francesco Fontebasso által a 18. században egy velencei palota számára készített festményeket Geraldine Pálffy, Károlyi József édesanyja vásárolta meg pesti Szentkirályi utcai palotája számára. A művek a magyar arisztokrácia olasz művészet és kultúra iránti érdeklődését tükrözik. A nagy történelmi és mitológiai jelenetek – Iphigénia feláldozása, Scipio nagylelkűsége, valamint Antiokhosz és Sztratoniké – a velencei festészet kedvelt hősi témáit jelenítik meg.

A művek Szépművészeti Múzeum általi visszaszolgáltatása hozzájárult a kastély örökségének újjászületéséhez.

A TÖRTÉNETI ENTERIŐRÖK HELYREÁLLÍTÁSA

Az eredeti bútorok nagy része a második világháború alatt eltűnt. Egy részét a német hadsereg „biztonságba helyezés” címén elszállította, a megmaradt berendezést pedig a szovjet megszállás idején tönkretették, illetve a következő években szétszóródott.

A mai berendezés jelentős mecenatúrai támogatásoknak köszönhetően idézi fel az egykori hangulatot: többek között a Jean Roze, Pierre Frey, Nobilis és Hope & Phillips cégek adományozták a termeket ma díszítő textileket. A ma látható berendezések részben a Károlyi család személyes tulajdonát képezik, részben különböző pályázati forrásokból vásárolt bútorokból, illetve közgyűjteményektől letétbe helyezett műtárgyakból állnak.

A kastély történetéről és helyreállításáról további információ itt

érhető el.