A kastély sok élete

A BIRTOK KEZDETEI A 17. SZÁZADBAN

A fehérvárcsurgói kastélyt övező birtok története a 17. századig nyúlik vissza. Első ismert tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt, majd a Berényi és a Perényi család követte őket.

Az első, barokk stílusú kastély kétszintes, L alaprajzú épület volt. Mintegy harminc helyiséget, köztük kápolnát is magában foglalt. Építőjeként Antal Feigs neve ismert; az egykori kastélyból napjainkra csak a pincék maradtak fenn.

A KÁROLYI-KASTÉLY ÉPÍTÉSE A 19. SZÁZADBAN

Gróf Károlyi György 1834-ben vásárolta meg a birtokot, hogy vidéki rezidenciájává tegye. 1844-ben Heinrich Koch osztrák építészt, budapesti palotájának átépítőjét bízta meg a tervek elkészítésével. Az építkezés több éven át tartott, a munkálatokat Ybl Miklós irányította, aki később a budapesti Operaház tervezőjeként vált ismertté. Az 1851-ben elkészült új, neoklasszicista kastély az előző épület helyén emelkedett.

KÁROLYI JÓZSEF ÁTALAKÍTÁSAI A 20. SZÁZAD ELEJÉN

Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után a birtok kisebbik fiára, Viktorra szállt, majd 1888-ban bátyjára, Gyulára. Károlyi Gyulának két házasságából négy lánya és két fia született: első házasságából Mihály, másodikból, Pálffy Geraldinnal kötött házasságából József. A fehérvárcsurgói birtokot József örökölte, aki nagyszabású korszerűsítési munkálatokat indított.

A KÉT FIVÉR AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA BUKÁSA UTÁN

A féltestvérek, Károlyi Mihály (1875–1955) és Károlyi József (1884–1934) kapcsolata jól tükrözi a 20. századi Magyarország feszültségeit. Arisztokrata származásukból kifolyólag mindketten politikai szerepet vállaltak a Monarchiában, miközben föld- és társadalmi reformok iránt is érdeklődtek. Mihály azonban radikális irányt követett, az 1918-as forradalom meghatározó alakja, majd a Magyar Köztársaság elnöke lett (1918–1919). A Horthy-rendszer száműzte és elítélte, rehabilitációjára csak 1945-ben került sor.

Féltestvérével ellentétben Károlyi József meggyőződéses legitimista volt. 1918 után is hű maradt IV. Károlyhoz, Magyarország utolsó királyához, és követte a császári családot a száműzetésbe. Támogatta visszatérési kísérleteit, és a Horthy-rendszer ellen fordult, miután utóbbi megakadályozta az uralkodó visszatérését. Jelen volt a király 1922-es madeirai halálánál, és ő vitte a koporsóját. Az Ottó főherceg magyar nevelésével megbízott József családjával együtt 1924 és 1926 között a spanyolországi Lequeitióba követte a száműzetésben élő Zita királynét és gyermekeit.

Mély politikai nézetkülönbségeik ellenére a két fivér mindvégig hű maradt családi kötelékeihez. József a Horthy-rendszer által elkobzott vagyont továbbra is Mihály tulajdonának tekintette, száműzetése idején kezelte azt, és a jövedelmeit átadta neki. Mihály pedig, miután 1947-ben Magyarország párizsi nagykövete lett, segítséget nyújtott családjának a második világháború utáni franciaországi letelepedés során.

A CSALÁDI ÉLET AZ 1920-AS ÉVEKBEN

Károlyi József 1913-ban feleségül vette Wenckheim Daisy grófnőt (1892–1964). A háború előtt korszerűsített, központi fűtéssel, villannyal, folyóvízzel és telefonnal ellátott fehérvárcsurgói kastély vált fő lakóhelyükké. Fiuk, István 1920-ban itt született. Arisztokrata hagyományok szerint nevelték, francia és német nevelőnők és tanárok mellett. Édesapja azonban, felismerve kora változásait, nyitottabb nevelést kívánt számára biztosítani, ezért a falu általános iskolájába küldte.

E korszak részletesebb megismeréséhez kövesse a virtuális tárlatvezetést itt.

AZ 1930-AS ÉVEK ÉS A HÁBORÚ KEZDETE

Károlyi József 1934-es halála után Daisy Fehérvárcsurgón angóranyúl-tenyészetet hozott létre, hogy kiegészítő jövedelmet biztosítson a falu asszonyai számára. Ellenezte a Horthy-rendszert és a náci Németországgal kötött szövetséget, ezért a második világháború alatt több közeli ismerősét rejtette el a kastélyban, köztük Zilahy Lajos írót és Szent-Györgyi Albert tudóst, az 1937-es orvosi Nobel-díj kitüntetettjét, akik részt vettek az ellenállásban. A lengyel menekültek támogatásában is kiemelt szerepet vállalt, amiért magas lengyel kitüntetésben posztumusz részesült.

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

A Károlyi család 1944 őszén, a front közeledtével végleg elhagyta a kastélyt. Ebben az időszakban a birtokot a Waffen-SS Totenkopf páncéloshadosztály foglalta el, amely tábori kórházat rendezett be benne. A front elérésekor a németek visszavonultak, majd a szovjet hadsereg vette birtokba a kastélyt.

A kastélyt ezek a megszállások súlyosan megrongálták: tárgyakat és bútorokat fosztottak ki, illetve rongáltak meg, a könyvtár könyveit elégették.

1945 ÉS AZ ÁLLAMOSÍTÁSOK KEZDETE

1945 februárjában a Vörös Hadsereg hathetes, véres ostrom után felszabadítja Budapestet a német megszállás alól. A következő hónapban a szovjetek által támogatott ideiglenes magyar kormány bejelenti a nagybirtokok elkobzását és államosítását. A család rövid időre visszatér Fehérvárcsurgóra, hogy felmérje a károkat, majd a következő két évet budapesti palotájába visszavonulva tölti, mielőtt 1947 nyarán Franciaországba emigrál.

A CSALÁD ELHAGYJA MAGYARORSZÁGOT

Károlyi István (1920–2009) fiatal feleségével, Katalinnal, Gogó néven ismert (1919–2006), valamint fiukkal, az 1946-ban Budapesten született Györggyel hagyja el Magyarországot. Miután 1947-ben Párizsban telepednek le, István az Étienne de Károlyi nevet veszi fel. Esztétikai filozófiából doktorált, a színház iránt szenvedélyesen érdeklődő férfiként nehezen találja helyét Párizsban, amelyet később Marokkó, majd Fekete-Afrika kedvéért hagy el, ahol kikötő-adminisztrációs feladatokat lát el.

Daisy Wenckheim szintén Franciaországba emigrál. Aktív szerepet vállal unokája, György nevelésében, miközben kendők készítésével járul hozzá a család jövedelméhez. Az 1970-ben Párizsba visszatérő István ingatlanforgalmazóként dolgozik, és számos utazást tesz világszerte. Felesége, Gogó, akitől 1953-ban elválik, Catherine de Karolyi néven stylistként válik ismertté. Párizs legnagyobb divatházainak dolgozik, többek között a Hermès számára is.

A KASTÉLY A KOMMUNIZMUS IDEJÉN

1946-ban a kastélyt a Fővárosi Gázművek kapja meg, amely alkalmazottai üdülőhelyeként használja. 1949-ben görög árvaházzá alakítják, hogy befogadja a polgárháború idején a kommunista partizánok által kitelepített görög gyermekeket. 1955-től magyar nevelőotthon. Utóbbinak azonban 1979-ben el kell hagynia az épületet, mivel nincs elegendő forrás annak fenntartására.

Annak ellenére, hogy a kastélyt 1953-ban műemlékké nyilvánítják, ezt követően elhagyatott állapotba kerül.

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET

Az 1945-ös földreformot követően a Károlyi család földjeit felosztják a parasztok között, majd 1949-től a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet részévé válnak. A kastély egykori istállóiban működő szövetkezet a szocialista kollektivizálás modellje szerint szervezi a termelést. Az 1980-as évek végéig működik.

A KÁROLYI CSALÁD VISSZATÉRÉSE

A kommunista rendszer 1990-es bukása után Károlyi György feleségével, a született Edzard Angelicával (1947), valamint négy gyermekükkel visszatér Fehérvárcsurgóra. 1993-ban a kastély kezelése a Műemlékek Állami Gondnokságára (MÁG), az Országos Műemlékvédelmi Hivatal felügyelete alá tartozó közintézményre száll. A következő évben a család létrehozza a közhasznú fokozatú Károlyi József Alapítványt, amelynek célja a birtok helyreállítása és európai kulturális találkozóközponttá alakítása.

További információk a Károlyi családról napjainkban.

A HELYREÁLLÍTÁS

A kastély helyreállítása 1993-ban kezdődik meg a MÁG kezdeményezésére, amely elvégzi az első sürgős munkálatokat: a tetők felújítását és a gombásodás által súlyosan károsodott belső terek szanálását. 1994-től a Károlyi család aktívan bekapcsolódik a projektbe a Károlyi József Alapítvány létrehozásával, amely lehetővé teszi számára, hogy állami és magánforrásokat keressen a helyreállítás megvalósításához és kulturális programjának fejlesztéséhez. 1995-ben a projekt elnyeri az UNESCO Kulturális Fejlesztés Világévtizedének hivatalos címkéjét.

A munkálatok ezt követően folytatódnak, a család saját forrásainak, a magyar állam támogatásainak, valamint intézményi partnerek – köztük a Magyar Fejlesztési Bank, a Robert Schuman Alapítvány, a Hippocrène Alapítvány és a Hungaria Nostra Alapítvány – támogatásának köszönhetően. 1999-ben helyreállítják a kápolnát és az északi pavilont, amely a dokumentációs központnak ad otthont. Ezt követi 2000-ben a déli pavilon, majd 2003-ban a homlokzatok és azok 200 ablakának felújítása. Az északi szárny 2004-ben készül el, a déli szárny pedig 2005-ben, lehetővé téve a szálloda megnyitását ugyanebben az évben.

A munkálatok a díszudvar (2006) és a központi épületrész (2011) helyreállításával folytatódnak. Az európai uniós támogatásoknak köszönhetően 2014-ben megkezdődhet a park tájrendezési felújítása és a tó újratöltése, valamint 2021 és 2023 között a nagy istállók egy részének helyreállítása, amelyeket látogatóközponttá és kiállítótérré alakítanak át.

A Károlyi-kastélyt ma Magyarországon a családi kezdeményezés által megvalósított műemléki rehabilitáció egyik példamutató projektjeként tartják számon.